2026-tól teljesen új fejezet kezdődik a kriptovaluták adózásában: automatikus NAV-adatküldés, nemzetközi CARF-jelentések és akár 5 évre visszamenő kriptoadó-ellenőrzések válnak a rendszer részévé.
A 2025. évi LXXII. törvény már hatályba lép, de a kriptoeszközökre vonatkozó tényleges nemzetközi adatszolgáltatás 2026. január 1-jén indul Magyarországon.
A lényeg:
Magyarország csatlakozik az OECD Crypto-Asset Reporting Frameworkjéhez (CARF). Ez azt jelenti, hogy a kriptovaluta szolgáltatók – tőzsdék, brókercégek, wallet-szolgáltatók – automatikusan adatot küldenek az ügyfelekről és a tranzakciókról az adóhatóságoknak. Az érintett országok között ezek az információk kölcsönösen áramlanak, így a rendszer célja a teljes átláthatóság megteremtése és az adóelkerülés minimalizálása.
Másképp fogalmazva:
2026-tól gyakorlatilag megszűnik a kriptovilág „láthatatlan része”. A külföldi tőzsdéken végzett ügyletek ugyanúgy megjelennek a NAV felé, mint a hazai tranzakciók. Akinek kriptós tevékenysége van, annak elengedhetetlen lesz a pontos nyilvántartás, az adatok következetes megadása és a valós bevallás.
Mi változik 2026-tól?
Automatikus nemzetközi adatcsere (CARF / MCAA)
- A kriptószolgáltatók jelentést küldenek az ügyfélről és a tranzakciókról.
- Az érintett országok egymással is megosztják ezeket.
- Az adóhatóság a beérkező adatokat összeveti a magyar adóbevallással.
- Nemcsak kripto → fiat, hanem kripto → kripto ügyletek is jelentésbe kerülnek.
- A nagy összegű kriptós fizetések és a saját tárcákra történő ki/beutalások is láthatóak lesznek.
Mit fognak látni rólad a jelentések?
Személyes adatok
- név
- lakcím
- adóilletőség
- TIN (adóazonosító)
- születési adatok (országonként eltérő részletességgel)
Tranzakciós adatok
- vásárlások, eladások, átváltások
- ügyletek száma és összesített értéke
- nagy értékű kriptós fizetések
- saját tárcára történő ki- és beutalások (összesített formában)
A szolgáltatóknak KYC/AML kötelezettségük van, és a náluk lévő dokumentumokkal összevetik az ügyfelek önnyilatkozatait.
Kiket érint?
- Mindenkit, aki kriptószolgáltatót használ.
- Azokat is, akik „csak külföldi tőzsdén” kereskedtek eddig.
- Azok mozgásai is felismerhetőek, akik saját tárcát használnak a szolgáltató mellett.
Gyakori tévhitek – és a valóság
„Külföldön kereskedtem, itthon úgysem látják.”
→ De igen. Az adatcsere nem az országhoz kötött, hanem ahhoz, hogy a szolgáltató CARF-jelentési kötelezettség alatt áll.
„Ha saját tárcát használok, láthatatlan vagyok.”
→ A szolgáltatók ezeket a ki-/beutalásokat is jelentik összesítve. A NAV-nak elég az összkép a mintázatok felismerésére.
„Majd valamit mondok, ha kérdeznek.”
→ A szolgáltatók a KYC/AML szerint ellenőrzik az adatokat. A pontatlan bevallás komoly kockázat.
Tapasztalt könyvelő segít a kriptoadózásban
Segítünk abban, hogy a NAV felé beadott bevallás összhangban legyen a szolgáltatók által küldött adatokkal.
Átvilágítjuk a korábbi évek tranzakcióit is, szükség esetén javaslatot teszünk önellenőrzésre, és kialakítjuk azt a nyilvántartási rendszert, amellyel a jövő évi bevallások már jóval stresszmentesebbek lesznek.
Mit érdemes most megtenni?
- Rendezd az összes tranzakciós adatot (vásárlás, eladás, váltás, kriptós kártyás fizetés).
- Ellenőrizd a személyes adataidat a szolgáltatóknál és frissítsd az önnyilatkozataidat.
- Készíts éves összesítőt a profit/veszteség számításhoz.
- Számold ki az adóalapot az aktuális szabályok szerint.
- Vizsgáld meg, hogy szükség van-e önellenőrzésre.
- Csökkentsd a platformok közti felesleges mozgást – a blokklánc mintázatai úgyis követhetőek.
Mi történik, ha eltérés van a bevallás és a szolgáltatói adatok között?
- NAV megkeresés, egyeztetés, adatbekérés.
- Késedelmi pótlék, mulasztási bírság vagy becslésen alapuló adómegállapítás.
- Várhatóan egyre gyakoribb kriptoellenőrzések a következő években.
A NAV az adókötelezettségeket 5 évre visszamenőleg vizsgálhatja.
Mivel a 2026-os automatikus adatszolgáltatás visszamenőleges mintákat is felszínre hozhat, könnyen előfordulhat, hogy a korábbi, hibásan vagy egyáltalán nem bevallott ügyletekre is rákérdeznek.